1.) Bejelentkezés a szerverekre

1.1) Olvastam, hogy a szerverekre való belépéshez az ssh-t javasolják. Itt vagyok a világ végén, honnan vegyek egy ssh klienst?
1.2) Minek kell egyáltalán az ssh? A telnet szinte mindenhol elérhető.
1.3) A billentyűzetemet is lehet figyelni? Hogyan tehetik ezt meg?

2.) Levélolvasás távolról

2.1) Hosszabb idejű távollét - átirányítás
2.2) Rövidebb idejű távollét
2.3) PC-s kliensek használata
2.3.1) IMAP TLS/SSL-es titkosítással: imaps (Netscape)
2.3.2) POP3 TLS/SSL-es titkosítással: pop3s (Outlook Express, Eudora, Pegasus Mail, Thunderbird)

3.) Jelszó megváltoztatása

3.1) Azt írja a rendszergazda, hogy egy hét múlva lejár a jelszavam a szerveren. Mi a teendő?

4.) Postaláda mérete

4.1) Most meg azt írja a rendszergazda, hogy túlléptem a kvótámat.

5.) A webes levélolvasóval (Horde) kapcsolatos problémák

5.1) Kvóta fölé kerültem, hogyan törölhetek?

5.2) Új levele(ke)t kaptam, de mégsem látszanak.

5.3) Eltűnt valamennyi bejövő levelem az Inbox-ból

6.) Kéretlen levelek (spam)

6.1) Miért kapok kéretlen leveleket?
6.2) Hogyan védekezhetek a kéretlen levelek ellen?

1.) Bejelentkezés a szerverekre

1.1) Olvastam, hogy a szerverekre való belépéshez az ssh-t javasolják. Itt vagyok a világ végén, honnan vegyek egy ssh klienst?

Válasz: Egy gyorsan es egyszerűen futtatható/installálható ingyenes win32 kliens a PuTTY. Ha hosszabb ideig tartózkodunk valahol, és lehetőség van programok installálására, akkor érdemes megpróbálkozni az SSH Communication Security Corp. nem kereskedelmi célokra ingyenesen használható Windows-os kliensének a telepítésével. Ez a kliens a telnet mellett az ftp helyett is egy kényelmesen használható, biztonságosabb alternatívát kínál.

1.2) Minek kell egyáltalán az ssh? A telnet szinte mindenhol elérhető.

Válasz: A telnet és az ssh között az az alapvető különbség, hogy az ssh a kommunikációt valamilyen titkosítási algoritmussal kódolja, tehát egyszerű hálózatfigyeléssel nem szerezhető meg pl. a bejelentkező azonosítója, jelszava. Ezért még az egyetemen belül is érdemes ssh-t használni!
Ugyanakkor az ssh korlátaival is érdemes tisztában lenni. Az ssh nem véd a billentyűzetfigyeléssel szemben. Szintén hamis biztonságérzetet kelthet, ha közvetlen ssh kapcsolat helyett egy "ugródeszkának" használt szerverre telnettel bemegyünk, és csak onnét lépünk tovább ssh-val. Ilyenkor ugyanis az "ugródeszkáig" nincs titkosítva a forgalom, tehát az ssh-val védett szerverre érvényes jelszavunk is megszerezhető egyszerű hálózatfigyeléssel.

1.3) A billentyűzetemet is lehet figyelni? Hogyan tehetik ezt meg?

Válasz: Akinek fizikai hozzáférése van ugyanahhoz a géphez, az akár egy rosszindulatú programot is telepíthet rá, tehát a sok ember által használt gépek ebből a szempontból nem biztonságosak. Egy másik lehetőség ugyanezen rosszindulatú programok vírusok útján történő terjesztése. Ezért fontos, hogy esetleges vírusfertőzés után a számítógépet nézessük át az adott egység rendszergazdájával. A régebbi X-terminálok sincsenek biztonságban, az X-protokoll is eléggé lyukas. Az X-es terminálprogramok többsége kínál egy "Grab Keyboard Input" opciót, amit legalább a jelszó begépelésének az idejére célszerű bekapcsolni. Így ugyanis minden billentyűleütést csak a terminálprogram kaphat meg, mindaddig, amíg ez az opció be van kapcsolva. Ha más X-terminálon futó programba (pl. Netscape) kell jelszót begépelni, aminek nincs "Grab Keyboard Input" opciója, akkor sajnos nem áll rendelkezésre ez a védelem.

2.) Levélolvasás távolról

2.1) Hosszabb idejű távollét - átirányítás

A javasolt módszer attól is függ, hogy mennyi ideig vagyunk távol. Ha hosszabb ideig (pl. hónapokig), akkor az a legjobb megoldás, ha a tartózkodási helyünkön kérünk egy email címet, és oda irányítjuk át a leveleinket, Miután ott megkaptuk az új email címet, az átirányítást az itteni levelező szerveren kell megcsinálni. Ehhez be kell jelentkezni erre a szerverre (lásd az 1-es pontot!), majd pl. a sol szereveren egy .forward nevű állományt kell létrehozni, aminek a tartalma csupán az új email cím. Például ha ez az új email cím azonosito@akarmi.usauniv.edu:
cat >.forward
azonosito@akarmi.usauniv.edu
^D
A "^D" a Ctrl és a D billentyű együttes leütése. Ha ezt megcsináltuk, a leveleink ettől a pillanattól kezdődően automatikusan továbbítódnak az itt megadott email címre, amit érdemes rögtön ki is próbálni. Küldjünk az itteni címünkre egy próbalevelet, és ha az az új címünkre ékezik meg, akkor minden rendben van. Ha ez rövid időn belül nem történik meg, akkor a
more .forward
paranccsal ellenőrizhetjük, hogy esetleg nem írtuk-e el az email címet.
Hazatérés előtt célszerű megszüntetni az átirányítást. Ehhez szintén a szerverre kell bejelentkezni (lásd az 1-es pontot!), és ki kell törölni az átirányításhoz létrehozott állományt. Például:
rm .forward
Ennek a módszernek az az előnye, hogy nem kell állandóan az itteni levelező szerverrel valamilyen módon kapcsolatba lépni, hanem a tartózkodási helyünkön az ott rendelkezésre álló, általában kényelmesebb helyi levélolvasási lehetőségeket használhatjuk.

2.2) Rövidebb idejű távollét

Ha csak rövidebb ideig vagyunk távol, vagy a tartózkodási helyünkön nem tudnak email címet biztosítani a számunkra, akkor vagy webes levelező klienst használhatunk (webmail a sol-ra), vagy az 1-es pontban említett ssh-val bejelentkezhetünk az itteni levelező szerverre, és a szerveren rendelkezésre álló levelező programmal (pl. pine) nézhetjük át, válaszolhatjuk meg, menthetjük el vagy törölhetjük a leveleinket.

2.3) PC-s kliensek használata

A mostani PC-s levélolvasó programok többsége a POP3 (Post Office Protocol - Version 3) vagy az IMAP (Internet Mail Access Protocol) protokollok segítségével kommunikál a szerverrel. Alaphelyzetben ezeknél a protokolloknál nincs kódolva a szerver és a kliens közötti kommunikáció, tehát egyszerű hálózatfigyeléssel meg lehet tudni az azonosítót, jelszót és a levelek tartalmát. Épp ezért él az a korlátozás például a sol-on, hogy az u-szeged.hu zónán kívülről ezek a kliensek normál üzemmódban nem használhatóak, valamit be kell állítani rajtuk, hogy a sol szerverrel kommunikálni tudjanak. Természetesen magán az u-szeged.hu zónán belül is érdemes lehet ezeket a változtatásokat megtenni. Az alább ismertetett technikák az ssh-hoz hasonlóan a billentyűzetfigyeléssel (lásd az 1.3-as pontot!) szemben nem védenek. A beállításokat csak egy-két gyakran használt kliensre mutatjuk be, de ez nem jelenti azt, hogy csak ezekkel a kliensekkel lehetne kapcsolódni a sol-hoz.
A TLS/SSL (Transport Layer Security/Secure Sockets Layer) alkalmazása a szerver és a kliens közötti teljes párbeszédet titkosítja, tehát a jelszón kívül a levelek tartalma sem tudható meg egyszerű hálózatfigyelési eszközökkel. A sol-on installálva vannak a TLS/SSL felett kommunikáló pop3s és imaps szerverek, a felhasználónak semmi más dolga nincs, mint a TLS/SSL-t ismerő kliensben a megfelelő beállítást elvégezni. Az stunnel program segítségével mind Unix, mind Windows környezetben a normál pop3 és imap kliensek is alkalmassá tehetők a sol biztonságosabb, pop3s és imaps szolgáltatásának az elérésére.
Bár nem tartozik szorosan a levélolvasáshoz, de mivel ezek a kliensek a levélküldést is lehetővé teszik, itt hívjuk fel mindenki figyelmét arra, hogy az u-szeged.hu zóna egyetlen levelező szervere sem állítható be SMTP szervernek az u-szeged.hu zónán kívül levő gépről. Mindenkinek azt javasoljuk, hogy az ottani internet szolgáltató levelező szerverét adja meg SMTP szerverként a kliensében.

2.3.1) IMAP TLS/SSL-es titkosítással: imaps (Netscape, Outlook Express, Eudora, Pegasus Mail)

A sol az imaps szolgáltatást a standard 993-as porton biztosítja.

A Netscape Communicator 4.7-ben az SSL feletti IMAP használatára van lehetőség. Ehhez az
Edit -> Preferences -> Mail & Newsgroupss -> Mail Servers -> Incoming Mail Servers
ablakban vagy fel kell venni (Add), vagy ha már fel van véve, szerkeszteni (Edit) kell a sol szerverre vonatkozó bejegyzéseket. A Server Type-ot IMAP-re kell beállítani, majd az ennek hatására felül megjelenő IMAP fület kiválasztva aktiválni kell a Use secure connection (SSL) kapcsolót.

2.3.2) POP3 TLS/SSL-es titkosítással: pop3s (Outlook Express, Eudora, Pegasus Mail, Thunderbird)

A sol a pop3s szolgáltatást a standard 995-ös porton biztosítja.

Outlook Express 5.5-ben az Eszközök -> Fiókok részben meg kell adni/ki kell választani a sol szervert, majd itt továbblépve a Tulajdonságok -> Speciális fülben az A kiszolgáló biztonságos kapcsolatot (SSL) igényel kapcsolót kell aktiválni.

Eudora 7.1-ben a Tools -> Personalities kiválasztása után az Eudora baloldali oszlopában megjelenő felsorolásból válasszukki a módosítani kívánt postafiókot, a jobb egérgombbal rákattintva a névre (többnyire <Dominant>) a lenyíló menüből válasszuk ki a Properties-t.
A felugró ablakban válasszuk ki az Incoming Mail fület, a megjelenő oldal alján az Authentication style részben egyrészt válasszuk ki a Passwords-öt, az alatta levő Secure Sockets when Receiving listából pedig válasszuk ki a Required, Alternate Port beállítást, majd kattintsunk az OK gombra.

Pegasus Mail 4.41-ben a File -> Network Configuration ... felugró ablakban válasszuk ki a Receiving [POP3] fület. A megjelenő listában válasszuk ki az egérrel azt a POP3 accountot, amelyikre szeretnénk az SSL-t beállítani, majd kattintsunk az Edit gombra. Az újabb felugró ablak General fülében írjuk át a Server TCP/IP port mező értékét 995-re. Válasszuk ki ugyanezen ablakban a Security fúlet, és a legfelső Use SSL/TLS security on this connection: feliratnál állítsuk be a Via direct SSL connect opciót, majd a két felugró ablakot OK-zzuk le.

Thunderbird 2-ben az Eszközök -> Postafiókok beállításaii felugró ablakban válasszuk ki a Kiszolgáló beállításai sort, majd a Biztonsági beállítások részben válasszuk ki az SSL-t. Ennek hatására a legfelső sorban is átállítódik a Kiszolgáló Port: értéke 110-ről a nekünk megfelelő 995-re, tehát nincs más dolgunk, mint OK-zni az ablakot.

3.) Jelszó megváltoztatása

3.1) Azt írja a rendszergazda, hogy egy hét múlva lejár a jelszavam a szerveren. Mi a teendő?

Válasz: Ez az üzenet elsősorban azoknak szól, akik kizárólag levelezésre használják a szervert, és így nem vehetik észre az operációs rendszer hasonló tartalmú üzeneteit a szerverre történő bejelentkezéskor. Az üzenetnek semmi köze ennek az üzenetnek a terminálszerverre (dialup) érvényes jelszóhoz.
A sol szerverhez készítettünk egy webes jelszóváltoztatási oldalt. Mivel a böngésző és a szerver közötti párbeszéd kódolt ezen a lapon, ezért aki először jár itt, vagy egy korábbi látogatás alkalmával nem fogadta el az oldalt aláiró hitelesítő hatóságot (Certificate Authority) véglegesen, annak néhany Continue/Finish illetve Yes gombot ki kell választania, amíg betöltődik számára ez az oldal. Az "Az Ön azonosítója" mezőbe a szerverre érvényes azonosítót kell beírni, ami a legtöbb esetben megegyezik az email cím @ előtti részével. Fontos, hogy különbség van a kis- és nagybetű között, az azonosítók általában csupa kisbetűből állnak. A jelszó mezők egyértelműek, a leendő jelszóra vonatkozó tanács pedig a kitöltendő mezők fölött olvasható. Ha a mezőket kitöltöttük, a Jelszó megváltoztátása gombra kell kattintani.
A jelszó megváltoztatásának egy másik lehetséges módja, hogy belépünk a megnevezett szerverre (lásd az 1-es pontot!), majd ott kiadjuk a
passwd
parancsot. Ekkor az Enter login password: kérdésre először még a most aktuális, azaz a régi jelszót kell beírni, majd ezután a New password: és a Re-enter new password: promptokhoz kétszer az újat. Ha passwd (SYSTEM): passwd successfully changed ... választ kapunk, akkor a jelszóváltás sikeresen megtörtént. Ha nem, akkor a passwd parancs kiadásától kezdődően meg kell ismételni a műveletet.

4.) Postaláda mérete

4.1) Most meg azt írja a rendszergazda, hogy túlléptem a kvótámat.

Válasz:

A webes levélolvasóval (Horde), az abbani törlési lehetőséggel ugyanezen FAQ egy másik fejezete foglalkozik.

Ha Ön a levelező szerverre ssh-val belépve levelezik, akkor miután bejutott a szerverre (lásd az 1-es pontot!), a pine programot érdemes elindítani. Ha ezt (a verziót) most futtatja először, akkor az angol nyelvű köszöntő szövegből az "e" billentyű leütésével léphet ki.
A FOLDER LIST -> INBOX kiválasztása után láthatja a szerveren levő, bejövő leveleket tartalmazó postaláda leveleit: azok státuszát, feladóját, méretét valamint a Subject mező elejét. A kurzort a le/föl nyilakkal mozgathatja. Érdemes lehet a levelek listájának a legelejéig elmenni, hiszen ott vannak a legrégebbi levelek. Ha sok levele van az INBOX-ban, akkor a föl nyíl használata helyett a "w" (Whereis parancs) majd a "^y" (Ctrl és y billentyűk egyszerre) leütésével gyorsabban odaérhet a legelső levélhez.
Törlésre az aktuális levelet (ahol a kurzor áll) jelölheti a "d" billentyű leütésével. Ha az aktuális levélbe szeretne belenézni, mielőtt törlésre jelölné, akkor az "Enter" vagy "Return" billentyűt kell leütni. A nézelődésből a "<" billentyűvel térhet vissza a listára. Azok az igazán nagy levelek, amelyek méretében "M" vagy "K" betű is szerepel, hiszen az eleve megabyte-ot/kilobyte-ot jelöl.
A törlendő levelek kijelölése után a "q" billentyű leütésével jelezheti, hogy befejezte a munkát, és szeretne kilépni a pine-ból. A pine udvariasan visszakérdez, hogy valóban ki akar-e lépni (Really quit pine?), erre válaszoljon "y"-nal. Ezután arra kérdez rá a pine, hogy az INBOX-ban eddig csupán törlésre jelölt levele(ke)t kitörölje-e (Expunge the X deleted message from "INBOX"?), erre ismét válaszoljon "y"-t. Ekkor a törlés valóban megtörténik és a pine-ból is kilépett.
Ha az INBOX mellett további folderei is vannak, akkor a FOLDER LIST-ből azokat kiválasztva hasonlóképpén végezheti el bennük a törlést.

Ha Ön PC-s klienssel (pl. Eudora, Pegasus, Outlook Express) levelezik, akkor először is érdemes tisztázni, hogy mire vonatkozik a kvótatúllépési üzenet. A levelei nem közvetlenül a PC-jére érkeznek meg, hanem az éjjel-nappal üzemelő levelezési szerverre, ahol minden felhasználónak van egy saját postaládája. A rendszergazda levele a szerverre vonatkozik, ott gyűltek fel a bejövő levelek. A PC-n is hasznos időnként takarítani, de az eddigiekből talán világossá vált, hogy az miért nem szünteti meg a kvótatúllépési üzenetet.
A felhasználó a szerveren levő postaládából tölti át a leveleket a PC-re. Ha a PC-s levélolvasó úgy van beállítva, hogy az áttöltés után hagyja fenn/ne törölje ki a leveleket a szerveren, akkor azok ott felhalmozódnak. Ez az oka a rendszergazda figyelmeztetéseinek. Egyrészt a szerver diszkkapacitása is véges, másrészt a túl nagyméretű postaládák ellenőrzése, áttöltése jóval lassabb, ezért a felhasználónak is érdeke, hogy ne nőjön túl nagyra a szerveren levő postaládája.
Néha az is előfordul, hogy minden helyesen van beállítva, jön egy vagy több nagyobb levél, és a kvótaellenőrző program kiküldi a figyelmeztetést. Mivel a kvótaellenőrző program csak az elfoglalt tárterület méretét vizsgálja meg, ezért az ilyen vakriasztások valóban előfordulhatnak, amiért elnézést kérünk minden érintettől. Azt javasoljuk mindenkinek, hogy az első ilyen jellegű levelet hagyja figyelmen kívül, és csak akkor tegye meg a szükséges lépéseket, ha az üzenetet másnap is megkapja.
A kvótatúllépési probléma megoldása levélolvasónként más és más. Az is előfordulhat, hogy a felhalmozódott nagy mennyiségű levéltől csak a webes levélolvasóval vagy a szerverre történő belépés után szabadulhatunk meg. Ezeket a törlési lehetőségeket ugyanezen válasz első két bekezdésében ismertettük. Aki több PC-n (például a munkahelyén és otthon is) olvassa a leveleit, és ezért van nála mindkét helyen beállítva, hogy a levelek maradjanak fenn a szerveren, annak talán eleve ezen két módszer valamelyikét érdemes használnia az immár feldolgozott/megválaszolt levelek szerverről történő kitörlésére.
Lássuk ezek után a leggyakoribb PC-s kliensek beállításait:
Eudora 6-os verzióban a Tools -> Options -> Incoming Mail részben kell a Delete from server kapcsolót bekapcsolni, majd a File menü Check Mail pontját kiválasztva végrehajtathatunk egy áttöltést a szerverről, ami remélhetőleg azonnal meg is szabadít a szerveren felhalmozódott régebbi leveleinktől, ugyanakkor az esetleges újakat is áttölti.
Pegasus 3.1-es verzióban a Tools -> Internet options -> Receiving (POP3) fülben kell a Delete mail from host once successfully retrieved kapcsolót bekapcsolni. Ezután a File menü Check and send mail pontjának a kiválasztásával hajtathatunk végre egy áttöltést.
Outlook Express 5.5-ben az Eszközök -> Fiókok részben ki kell választani a szervert, majd itt továbblépve a Tulajdonságok -> Speciális fülben a Kézbesítés részben az Az üzenetek egy-egy másolata maradjon a kiszolgálón kapcsolót kell kikapcsolni. Ezután a Küldés/Fogadás gombbal tudjuk a leveleinket áttöltetni a szerverről.

5.) A webes levélolvasóval (Horde) kapcsolatos problémák

5.1) Kvóta fölé kerültem, hogyan törölhetek?

Válasz:
A webes levélolvasóba belépve (oktaók/dolgozók, hallgatók) a baloldali menüben válasszuk ki a Levelezés menöpontot. Így a bejövő leveleket tartalmazó Inbox mappába kerülünk. A törölni kívánt leveleket válasszuk ki, azaz az előttük levő négyzetre kattintsunk rá, hogy abban a pipa látszódjon. Ha az adott oldalon levő valamennyi levelet ki szeretnénk választani, akkor a levelek felsorolása fölötti sor legelején levő négyzetre kattintsunk, és akkor valamennyi itt látható levél kijelölődik. Miután megjelöltük a törölni kívánt leveleket, kattintsunk a levelek felsorolása alatt és fölött baloldalon egyaránt megtalálható Törlés feliratra, majd utána a jobboldalon levő Végleges törlés feliratra. Csak ez a második lépés törli ki fizikailag is a leveleket az adott mappából.
A rendszer alapértelmezésben huszasával mutatja a leveleket, és először az utoljára érkezett leveleket látjuk. Ha korábbi leveleket szeretnénk törölni, akkor a levelek felsorolása fölötti <- nyillal áttérhetünk az előző húsz levélre, illetve a |<- nyillal a mappa legelejére ugorhatunk. Sokszor érdemes eleve itt kezdeni a törlést, hiszen a legrégebbi beérkezett levelek a mappa elején találhatók. A törlés menete ezek után megegyezik a fentebb leírtakkal.
 
Az is előfordulhat, hogy valakinek nem a bejövő (Inbox), hanem másik mappájában (pl. a kimenő leveleket tartalmazó sent-mail) halmozódott fel sok levél. Másik mappára például a jobb felső sarokban található listából történő választással térhetünk át. Ezután ugyanúgy kell eljárni, ahogyan az az előző bekezdésben az Inbox esetében szerepel, és itt se feledkezzünk meg a Végleges törlés feliratra kattintásról.
Ha egy mappából valamennyi levelet ki akarjuk törölni, azaz magát az adott mappát akarjuk megszüntetni, akkor legfölül a Mappák ikonra kell kattintani, és a megjelenő listában kiválasztani a törlendő mappá(ka)t, majd a Mi történjen listából kiválasztani a Mappa(k) törlése-t.
 
Ha valaki beállította magának, hogy a törölt levelek a Szemetes (Trash) mappába kerüljenek, akkor a Törlés feliratra kattintva a kijelölt levelek az éppen aktuális mappából átmásolódnak a Szemetes (Trash) mappába, az elfoglalt tárterület pedig változatlan méretű marad. A Szemetes (Trash) mappából automatikusan vagy kézzel törölhetjük immár véglegesen a leveleket.
Az automatikus törlést a Levelezés -> Opciók -> Bejelentkezéssel kapcsolatos feladatok részben álíthatjuk be a "A 'Szemetes' (Trash) mappából töröljük ki a régi leveleket?" előtti négyzetet kiválasztva. Esetleg módosítsuk, hogy milyen gyakran és milyen régi leveleket ürítsünk ebből a mappából automatikusan, majd a beállításokat mentsük el. Ezek után minden bejelentkezéskor ellenőrződik, hogy kell-e automatikusan törölni a Szemetes (Trash) mappából, és ha igen, végrehajtódik a törlés.
Ha nem állítunk be automatikus törlést a Szemetes (Trash) mappára, akkor időnként nekünk kell abból törölni. Ezt úgy tehetjük meg, hogy a jobb felső sarokban levő listában kiválasztjuk a trash mappát, majd ezután vagy az ott levő leveleket egyesével átnézve, kijelölve töröljük, vagy az Ürítsük ki a Szemetes (Trash) mappát feliratra kattintunk, és így az összes, ezen mappában levő levéltől egyszerre megszabadulunk.

5.2) Új levele(ke)t kaptam, de mégsem látszanak.

Válasz:
Ilyen eset akkor szokott előfordulni, ha valaki egyrészt a Szűrők-nél beállítja, hogy bizonyos beérkező levelek automatikusan törlődjenek (ez igazából csak törlésre jelölést jelent), másrészt az Inbox-ra éppen érvényben van a A törölteket ne mutassuk beállítás. Tehát a bejövő új levél a szűrő beállítás miatt automatikusan törlésre jelölődik, ugyanakkor a másik beállítás miatt azt nem látjuk. Ha kíváncsiak vagyunk a levélre, akkor az Inbox-ban tartózkodva a levelek listája fölött jobboldalon kattintsunk A törölteket is mutassuk feliratra, és ha tényleg olyan levél érkezett, ami törölhető, akkor a mellette levő Végleges törlés-re kattintva rögtön meg is szabadulhatunk tőle.

5.3) Eltűnt valamennyi bejövő levelem az Inbox-ból

Válasz:
Ez akkor fordul elő, ha a webes levelező használata mellett szándékosan vagy véletlenül egy pop3 klienst (pl. Outlook, Outlook Express, Eudora, Pegasus, Thunderbird) telepítünk a PC-nkre, és azt úgy állítjuk be, hogy a levelek letöltés után törlődjenek a szerverről. Ilyen esetben a PC-re telepített pop3 kliensben kell megnézni, hogy valóban odakerültek-e a szerverre beérkezett leveleink.

6.) Kéretlen levelek (spam)

6.1) Miért kapok kéretlen leveleket?

Válasz:
Egyrészt mert valakiknek (sokaknak) érdeke, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat, eszméiket minél szélesebb körben meghirdessék, vagy minél több embert tudjanak becsapni (scam, pilótajáték). Ehhez nyújt viszonylag olcsó és mégis számos címzetthez eljutó megoldást az email. A tömeges email cím begyűjtést pedig mindenekelőtt a World Wide Web elterjedése tette lehetővé: felhasználók milliói tették közzé email címeiket azzal a szándékkal, hogy akiknek kapcsolatba kell velük lépni, azok azt könnyen és egyszerűen megtehessék. A mailto: konstrukcióval nyilvános weboldalakon közzétett email címeket pedig rendkívül egyszerű módon, automatizáltan be lehet gyűjteni, és így hatalmas email címtárakat lehet felépíteni.

6.2) Hogyan védekezhetek a kéretlen levelek ellen?

Válasz:
Megelőzés: itt is ez a legjobb módszer! Ha megtehetjük, ne tegyük közzé az email címünket, főleg ne .htm(l) állományban, mailto: konstrukcióban. Alternatívaként készíthetünk pl. egy névjegykártya ábrát (rajzot), abból egyszerű automatikus módszerekkel nem nyerhető ki az email cím. A webmestert is megkérhetjük, hogy készítsen olyan scriptet, amivel kiváltható a mailto: konstrukció. Ezek ugyan megnehezítik a velünk valóban jogos indokkal kapcsolatba lépni szándékozók dolgát (nem jön fel egyetlen klikkeléssel, vagy sehogyan sem a levélküldő ablak), ám nem gátolják meg azt teljesen. Ha régi az email címünk, akkor is megérheti az áttérés, hiszen az újabb begyűjtésekbe már nem kerülünk bele. Ezenkívül fontos, hogy ne iratkozzunk fel olyan weboldalakra, amik csupa ingyenes, ám többnyire semmi szüksegünk rá dolgokat kínálnak az oldalon regisztrálóknak.
Hogy jelenleg hány weboldalon szerepel az email címünk, azt egy egyszerű kereséssel leellenőrizhetjük pl. a Google-ön.
Törvényi szabályozás: Magyarországon érvényes a 2001. évi CVIII. törvény, aminek 14. § (2) pontja kimondja: Elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz útján kizárólag az igénybe vevő egyértelmű, előzetes hozzájárulásával küldhető elektronikus hirdetés. Hozzájáruló nyilatkozat bármely olyan módon tehető, amely lehetővé teszi a hozzájáruló nyilatkozatot tevő személy azonosítását, valamint a hozzájárulás önkéntes és a megfelelő tájékoztatás birtokában történő kifejezését.
Ha valaki közzétette az email címét, az nem tekinthető előzetes hozzájárulásnak, sőt a küldő legtöbbször megsérti az 1992-es közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényt is. Ha Magyarországon feladott kéretlen hirdetést kapunk, akkor a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz fordulhatunk. A meglehetősen bugyuta, látszólag rossz helyre küldött, személyes levélnek álcázott elektronikus hirdetésekkel is megkereshető a hatóság. A hirdetőnek egyedül akkor nem kell az előzetes hozzájárulásunkat kérnie, ha az igénybe vevő kapcsolattartásra szolgáló elektronikus levelezési címéhez egy áru vagy szolgáltatás értékesítése során jogszerűen jutott hozzá, és az adatokat saját hasonló áruinak vagy szolgáltatásainak hirdetésére használja. Az elektronikus hirdető ez esetben köteles biztosítani, hogy az igénybe vevő az elektronikus hirdetés megküldését ingyenesen, korlátozás és indokolás nélkül megtilthassa. A megtiltás lehetőségére egyértelműen és feltűnő módon fel kell hívni az igénybe vevő figyelmét mind a kapcsolattartói adatok gyűjtésekor, mind a későbbiekben, az egyes elektronikus hirdetések megküldésekor.
A kéretlen levelek döntő többsége egyelőre azonban külföldről érkezik, azoknál nem sokra megyünk a hazai törvények felemlegetésével.
Levélszűrés: ennél a módszernél szűrési feltételeket adhatunk meg a levél különböző részeire. A szóban viszonylag egyszerűen megfogalmazott feltételeket azonban nagyon precízen le kell fordítani az adott szűrő nyelvezetére, a kevésbé gyakorlottaknak ehhez célszerű rendszergazdai segítséget kérni. A feltétel beállítása után próbalevelekkel le kell ellenőrízni, hogy nem bénítottuk-e meg a teljes bejövő levélforgalmunkat.
A legtöbb PC-s kliensben megadhatók szűrési feltételek, hogy azok alapján válogatva külön-külön mappákba helyezhetők, esetleg eleve törölhetők az ezen feltételeket kielégítő levelek (pl. Outlook Express-ben: Eszközök -> Üzenetszabályok -> Levlezés).
Akik a szerverre bejelentkezve leveleznek, azoknak maga a levelező program (pl. a sol-on jelenleg használt exim), esetleg a számos UNIX-os rendszeren megtalálható procmail adhat módot a levelek előzetes szétválogatására, esetleg törlésére.
Levélszűréssel nagy valószínűséggel sohasem kapunk tökéletes megoldást. Egyrészt olyan leveleket is spamnek minősíthetünk, ami nem az. Ezért nem feltétlenül célszerű törlést definiálni a szabályaink által kéretlennek minősített levelekre, érdemes azokat egy külön mappába elhelyezni, vagy legalábbis a levél bizonyos elemeit logolni, hogy esetleg visszakérdezhessünk a barátságosnak tűnő feladójú és/vagy subject-ű levelekre. Másrészt valamennyi spam átcsuroghat a szűrőnkön. Mivel a spam terjesztői is tisztában vannak az alkalmazható szűrési technikákkal, ezért igyekeznek megkerülni azokat.