A 2001-ben, Főtitkári Dicséretként alapított, majd tavaly Elismeréssé átalakított kitüntetést idén tizenhárman kapták meg, közte – köztük a SZAB egyik munkatársa.

– A Magyar Tudományos Akadémia élete az elmúlt három évben felgyorsult. A megszaporodott, megváltozott jellegű feladatok az intézmény dolgozóitól lelkiismeretes, odaadó munkát követelnek. Közülük azok vannak ma itt, akik eddigi áldozatos tevékenységükkel kiemelkedő mértékben járultak hozzá az eredményekhez – e szavakkal köszöntötte Németh Tamás az MTA koncerttermében a Főtitkári Elismerés idei kitüntetettjeit. – Évről évre egyre több felterjesztés érkezik a díjazottak személyére. Ez azt jelzi, hogy az Akadémia szervezetének munkatársai tisztában vannak feladatuk jelentőségével – hangsúlyozta.
A díjazottakat méltatva Csépe Valéria főtitkárhelyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy egy nagy, kiterjedt intézményhálózat működésének sikere azok munkáján is múlik, akik a reflektorfényen kívül, a színfalak mögött dolgoznak. Kiemelte, hogy a Főtitkári Elismerés idei tizenhárom díjazottja közül kilenc nő.

A Magyar Tudományos Akadémia Főtitkára által adományozott, az Akadémia szolgálatában magas színvonalon végzett, kiemelkedő munkájáért, Főtitkári Elismerésben részesült – többek között – Bogdán Csilla Ilona, az MTA Szegedi Területi Bizottság Titkársága ügyvivő szakértője, volt gazdasági vezetője elhivatottsággal végzett magas színvonalú gazdasági munkájáért, az intézmény működőképességének megőrzése és javítása érdekében kifejtett felelősségteljes tevékenységéért.

További információ: http://mta.hu/mta_hirei

November a magyar tudomány ünnepi hónapja

A tudomány társadalomban betöltött szerepe kiemelkedően fontos – mondta ki 2003-ban az Országgyűlés. Ezért november 3-át – azt a napot, amelyen 1825-ben gróf Széchenyi István birtokainak 1 évi jövedelmét Magyar Tudós Társaság alapításának céljára felajánlotta, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megalapítását – a magyar tudomány ünnepévé nyilvánította. 2011 novemberében az MTA SZAB közel 40 programot kínál.

Összhang – tudomány a gazdaságban és a társadalomban című plenáris ülésen, november 7-én az MTA SZAB-székházban nyitották meg a magyar tudomány ünnepi hónapjának dél-alföldi rendezvényeinek sorát.
- Céltudatosság, elkötelezettség, alázat – sorolta a kutatói erényeket Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese köszöntőjében. Az MTA vezetője hozzátette: a világ sokféleségének megértéséhez szükséges a tudomány. A kutatói erényekre – céltudatosság, elkötelezettség, alázat – emlékeztetve hangsúlyozta: a vidéki akadémiai bizottságok közül elsőként alakult, fél évszázados SZAB külön küldetése a határon túli magyar kutatók támogatása.

– A gazdasági kishitűség önfeledt pillanataiban az oktatás és a tudomány szerepét csökkenteni a jövőt veszélyeztető lépés. Az 1928-as gazdasági világválság története, de a szingapúri példa is igazolja: a recesszióból azok kerülnek ki győztesen, akik krízis idején is fejlesztik a kutatást, az innovációt – hangsúlyozta Szabó Gábor akadémikus. A Szegedi Tudományegyetem rektora szerint Magyarország nem mehet szembe az árral, és a mostani válság a vadvízi evezésre emlékeztet. – Az ország csónakjának veszélyes sodródását úgy befolyásolhatjuk, ha nem vonjuk be az evezőket, hanem keményen kézben tartjuk. Így juthatunk túl a nehéz szakaszon, és végül csendesebb vizekre evezhetünk. Ez az „evezőlapát” Magyarország esetében a kutatásfejlesztés, az innováció. Ezért a novemberi rendezvénysorozat alkalom arra, hogy a kutatók megmutassák, mit adott és adhat a tudomány az országnak – fogalmazott az akadémikus, aki azon meggyőződésének adott hangot köszöntőjében, hogy a jelen igazi erőforrása a tudományos potenciál.

Az alapkutatásból gazdasági és társadalmi haszon születik – igazolja a szegedi mesterséges kromoszómák negyedszázados története, amelyet Hadlaczky Gyula, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója vázolt. A mesterséges kromoszóma ötletétől a fehérjetermesztés irányába mozduló technológiai fejlesztésig tartó ívet bemutatva felvillantotta a genetikai mikrosebészet hazai hasznosítási lehetőségeit is. Mert – ahogy mondta – a kutató mindig optimista.

A művészet és a tudomány kapcsolata jeleként az ünnepségen az SZTE Zeneművészeti Kar hegedű és klarinét együttese adott műsort Szecsődi Ferenc és Szegedi Tamás vezetésével.

Dékány Imre akadémikus, a SZAB elnökének köszöntője után a Dél-alföldi Innovációs Díjat – amelyet az MTA SZAB, valamint a régió kereskedelmi és ipar kamarái alapítottak – második alkalommal osztották ki. Gazdasági társaságként a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. GK Csillag nevű, kiváló termőképességű őszi búzafajta nemesítéséért kapta a díjat. Az elsimerést Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke adta át Szilágyi László igazgatónak és Matuz János búzanemesítőnek. Második helyezett a Servio Új generációs adatelemezés című pályázatával a PROSYS Rendszerház Kft. – a céget képviselő Szappanos Zoltánnak Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke adta át az elismerést.
A Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. GK Csillag búzájáról Matuz János elmondta: a fajta nemesítése 1993-ban kezdődött, 2005-ben állami elismerést kapott. Idén már 50-60 ezer hektárnyi malmi búzát arattak a fajtából, amely a harmadik leggyakrabban elvetett búza Magyarországon. A növénybetegségekkel szemben kiváló ellenálló képességgel rendelkező fajta az elmúlt három évben hektáronként átlagosan 6,4 tonna termést hozott, több mint 400 millió forint többletbevételt jelentett a gazdáknak.
A Dél-alföldi Innovációs Díjat természetes személy kategóriában a Szegedi Tudományegyetem és a GE Healthcare közös kutatócsoportjánál dolgozó Ph.D. hallgató, Kákonyi Róbert nyerte el a röntgenkészülékeknél használatos folyékony anódú sugárforrás kifejlesztéséért. Az elismerést Szabó Géza, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke nyújtotta át. Megosztott második helyezett lett: a Prémium minőségű étolaj termékcsalád genetikai és gyártástechnológiai hátterének megalapozásáért Áy Zoltán, illetve a Fluoreszcens Pseudomonas-ok biokontroll célú alkalmazása a laskagomba termesztésben című pályamunkájáért Sajben-Nagy Enikő Ilona. Az elismerést Maróti Péter, a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE igazgatóhelyettese, illetve Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke nyújtotta át.
Bemutatta előadásában a röntgenkészülékeknél használatos folyékony anódú sugárforrás kifejlesztésének fázisait Kákonyi Róbert. Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Fizikus Tanszékcsoportja Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék Ph.D. hallgatója elárulta: az ötlet mosogatás közben jutott az eszébe. A megoldást szabadalmaztatták Magyarországon, és megtörtént az előzetes szabadalmi bejelentés az Amerikai Egyesült Államokban is.
29 pályamunkát nyújtottak be az SZTE hallgatói és fiatal kutatói az MTA SZAB áltaé fenntartott A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön Alapítványhoz. A kuratórium elnöke, Mészáros Rezső akadémikus ismertette az eredményeket. A természettudományok művelői közül I.: Ábrahám Nóra, megosztott II.: Zölei Dániel és Walter Fruzsina, III. Garab Ábel pályázata; oklevelet kapott: Áy Zoltán, Kovács Krisztina, Szabó-Hevér Ágnes. A műszaki tudománnyal ismerkedők közül I. díjazott lett Atkári Éva és Beszédes Sándor dolgozata. Az orvostudományokkal foglalkozók közül I.: dr. Vas Krisztina, II. Tuka Bernadett, megosztott III. díjas: Fehérné dr. Szunyogh Tímea és Nikowitz Krisztina; oklevelet kapott: dr. Vanya Melinda, Vizeli Viktória Mária. Társadalomtudományok kategóriában I.: dr. Auer Ádám, megosztott II. díjas Nagy Éva és Székely Péter, III. Szakálné Kanó Izabella; oklevelet kapott dr. Csatlós Erzsébet, dr. Gácsi Anett Erzsébet, Horváth Sarolta Noémi. A bölcsészettudományok kategória II. helyezettje: Szabó Martina Katalin. A művészetek kategóriában Vinkó Leó János az I. díjas.

Ú. I.

Dékány Imre: Tudományos központja a SZAB a dél-alföldi gazdasági régiónak

Gazdasági önállóságát veszti az ország első vidéki akadémiai bizottsága, mert az MTA teljes szervezetében átrendeződés történik a takarékosság jegyében. Az 50 éves Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) lendülete megtörhet, de újraválasztott elnöke, Dékány Imre optimista.

– Felpörögtek a szakmai kapcsolatok: például a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya itt tartotta első kihelyezett ülését. Az MTA Szegedi Területi Bizottsága székházában többször is vendégül láttuk az akadémia elnökét, Pálinkás József legutóbb a SZAB 50. születésnapi ünnepségre látogatott el hozzánk. Tevékenységünket sikertörténetként értékelte. Nyitottunk a művészetek irányába: eggyel nőtt a szakbizottságok száma. Pezsgőbbé vált az élet a Szegedi Akadémiai Bizottsága székházában – összegzett Dékány Imre. Az MTA SZAB újraválasztott elnöke kezdeményezésére, a 3 megye kereskedelmi és iparkamarája támogatásával alapították a dél-alföldi innovációs díjat, amelyet az idei tudománynapi ünnepen osztottak ki második alkalommal.

Hármas határ menti helyzetéből következően feladatának tekinti a SZAB, hogy minél sűrűbbre szője a vajdasági, az erdélyi tudományos élet szereplőivel a kapcsolathálót.
– A kolozsvári egyetem 90 évvel ezelőtti szegedi befogadására emlékező idei ünnepségeken külön is fogadtuk az erdélyi tudósokat. A Szegedhez közeli, a Tisza-partinál népesebb temesvári egyetemmel pedig közös adatbázist hozunk létre, hogy kölcsönösen megismerjük egymás kutatási témáit, területeit – vázolja legújabb, még el nem bírált uniós pályázatuk hátterét a SZAB elnöke.
Gazdasági megszorítások törhetik meg a lendületet – derült ki a SZAB legutóbbi, elnökségválasztásra összehívott közgyűlésén. Tavasz óta az MTA költségvetése sem tudta függetleníteni magát az ország gazdasági helyzetétől. Újra kell gombolni a kabátot a SZAB-ban is: költségvetését több millió forinttal csökkentik, gazdasági önállóságát megszüntetik. A 12 vendégszobás és 5 előadótermes, az egykori Hungária szálloda műemlék épületében működő SZAB székház dolgozóinak több mint 30 százalékát elbocsátják az év végéig. A gazdasági kényszer csak a tudományszervezésre és a határ menti kapcsolatokra korlátozná a SZAB tevékenységét.
– Tudományos központja a SZAB a dél-alföldi gazdasági régiónak – rögzíti a következő 3 éves akadémiai ciklusra vonatkozó tervei kiindulópontját Dékány Imre, aki örök optimistaként vállalta ismét az elnöki megbízatást. – Székházunkat a tudós közösség nyugalmát fenntartva, például a PhD-védéseknek otthont adva kell működtetnünk. Ellenben a népszerű és több mint 350 állandó tagot számláló Tudósklub programjaival, illetve a művészeti tárlatokkal, hangversenyekkel, könyvbemutatókkal, továbbá a tudomány napjához kötődő novemberi előadásokkal változatlanul nyitunk Szeged és a régió társadalma felé. Fenntartjuk a dél-alföldi innovációs díjat, erősítjük a tudományszervezést. Meggyőződésem ugyanis, hogy a régió gazdasági erősödésére az egyetlen lehetőség, ha minden eszközzel törekszik a szellemi produktum hasznosítására.

Számok
Tavaly több mint 419 rendezvénynek adott otthont a SZAB-székház. Két civilszervezet – A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön Alapítvány és a SZAB Tudósklub Egyesület – is segíti a SZAB, azaz a 13 szak- és a 79 munkabizottságban tevékenykedő 27 akadémikus, a régió tudományos fokozattal rendelkező tudósai, mintegy 3000 kutatója munkáját.

Újszászi Ilona

(Megjelent a Délmagyarország, Délvilág című napilapban, a www.delmagyar.hu oldalon 2011. november 19-én.)

Tisztújítást tartott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Területi Bizottsága. A régió 27 akadémikusa, a 14 szakbizottság elnöke, valamint a régió három megyéjének tudósképviselői a 2011–2014. évi akadémiai ciklusra elnököt, alelnököket választottak.

A 2008-ban kezdődő, most záruló időszakban Dékány Imre, az MTA rendes tagja, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosvegytani Intézet professzora vezette az MTA regionális feladatokat ellátó Szegedi Akadémiai Bizottságát (SZAB). Megbízatását meghosszabbította a SZAB tisztújító közgyűlése. Alelnök maradt Vécsei László, az MTA rendes tagja, az akadémia orvostudományi osztályának elnöke, az SZTE Neurológiai Klinikájának vezetője, tanszékvezető egyetemi tanár, orvoskari dékán. Megválasztották alelnöknek Párducz Árpádot, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézete professzorát. A SZAB elnökségében változatlanul Pál József egyetemi tanár, az SZTE rektorhelyettese képviseli az egyetemi doktorokat.

Díszdoktora, Klebelsberg Kunó-díjasa a szegedi egyetemnek a Nobel-díjjal, Corvin-lánccal, most pedig Széchenyi-nagydíjjal kitüntetett Oláh György. A nemzetközi rangú kémikust azonban nemcsak kitüntetések, látogatások kötik a Tisza-parti városhoz: 1990 óta ápol kapcsolatokat a tudományegyetem vegyészeivel, kutatóorvosaival.
– Lenyűgöző az ötletelésben. Briliáns elme. Atyai jó barátként támogatja munkatársait – jellemzi tömören Oláh Györgyöt első szegedi munkatársa, Bucsi Imre. A Szegedi Tudományegyetem Szerves Kémiai Tanszékének egyetemi docense három alkalommal öt és fél évig dolgozott a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Loker Szénhidrogén Kutatóintézetében. A katalízis iránti érdeklődés kapcsolta össze a szegedi egyetem ezzel foglalkozó kutatócsoportját és Oláh György Los Angeles-i intézetét. – A kísérletek közvetlen közelében dolgozik mindenki: nincsenek külön dolgozószobák, így állandóan együtt a csoport – a tucatnyi országból érkezett körülbelül 30 kutató. De a műszerezettség, a vegyszerellátottság miatt is ideálisak a munkakörülmények – meséli Bucsi Imre, aki az USA-beli magánegyetemen olyan alapkutatást végezhetett, amelynek eredményességét több közös tudományos közlemény is igazolja.
A díszdoktori címet azt követő évben kapta meg a szegedi József Attila Tudományegyetemen Oláh György, hogy 1994-ben elnyerte a Nobel-díjat „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”. E felfedezés jelentőségét Molnár Árpád, az SZTE vegyész professzora úgy érzékelteti, hogy a benzin hatásfokát, oktánszámát lehet javítani olyan kémiai módszerekkel, átalakulásokkal, amelyekben szerepet játszanak a karbokationok. Másodszor 2002-ben járt Szegedre a Nobel-díjas tudós: az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága székházában a szuperelektrofilikus kémia témakörében tartott előadást. A nagy nemzetközi elismertségnek örvendő tudós harmadik látogatása alkalmával, 2003-ban vette át a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kunó-díját, mert jelentősen hozzájárult a Tisza-parti universitas, az itteni eredmények megismertetéséhez. Akkor úgy fogalmazott: „Büszke vagyok rá, hogy a szegedi egyetem családjához tartozhatom.” Oláh György az orvosi karral is jó kapcsolatokat alakított ki. Valamennyi nyilvános szereplésén elismerően nyilatkozik a szegedi kutatók eredményeiről. Például az Életem és a mágikus kémia című, magyar nyelven is kiadott önéletrajzi könyvének számos részletében. De idén szeptember elején azon a Los Angeles-i ünnepélyen is, amelyen a Széchenyi-nagydíjat átvette Pálinkás Józseftől, az MTA elnökétől – tudtuk meg a jeles eseményen jelen lévő Bor Zsolt akadémikustól, az SZTE professzorától.
– Mindig könyvet írtunk, amikor találkoztunk – mosolyodik el Molnár Árpád, aki 4 közös kötetet jegyez Oláh Györggyel. Első szakmai alapművük 1995-ben látott napvilágot Hydrocarbon Chemistry címmel, a negyedik két hete jött ki a nyomdából: a furcsa szénvegyületeket, a hypercarbonst állítja középpontba. Munkamódszerükről elárulja: a Nobel-díjas tudós kezdeményezte, hogy összegezzék az eddigi publikációkat elsősorban a kutatók, az ipari partnerek számára. A szegedi professzor úgy véli: a Nobel-díjas Oláh György nemzetközi szintű publikációkban is mérhető támogatása erősíti a Tisza-parti universitas ismertségét és rangját.
Nyitva az ajtó
– Oláh György ajtaja mindig nyitva a fiatalok előtt – jellemzi a Loker Intézetbeli hangulatot Molnár Árpád. A professzor kiemeli: Oláh György fiatal szegedi kutatók egész sorát – például Pálinkó Istvánt, Török Bélát – segítette hozzá, hogy hosszabb-rövidebb ideig a Loker Intézetben dolgozzanak. A Nobel-díjas tudós Szegedi látogatásának hatását pedig úgy érzékelteti, hogy megemlíti: itt találkozott a kémia iránt érdeklődő diákokkal is – köztük például Janáky Csabával, aki azóta az SZTE fizikai-kémiai és anyagtudományi tanszékének oktatója.
(Megjelent: a Délmagyarország, Délvilág című napilapban 2011. szeptember 17-én.)

Terror(ism) and Aesthetics címmel nemzetközi konferenciát rendez a Szegedi Tudományegyetem 2011. szeptember 22-24. között a Vajda-házban (Szeged, Dugonics tér 2., az Olasz Kulturális Központ
és az Alliance Française termeiben). Vezérszónok: Samuel Weber (Northwestern University, USA). A tanácskozáson 15 ország mintegy 50 előadja tart
prezentációt angol, francia és német nyelven. További információ:
www.complit.u-szeged.hu/conference.php

Népszerűsíti a szabad szoftvereket a 2011. szeptember 23-án a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központjába (Ady tér 10.) szervezett konferencia. A program lehetőséget teremt azok találkozására, akik ilyen programokkal dolgoznak.
Mi a szabad szoftver? Például a Linux operációs rendszer és az Open Office irodai programcsomag. A szabad szoftver bárki által bármi célra ingyen felhasználható, bárkinek továbbadható, miközben szabadon tanulmányozható és testre szabható, illetve ezek a változtatások is nyilvánosságra hozhatók. Havasi Ferenc, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kara Szoftverfejlesztés Tanszékének tanársegédje a fő szervezője a 2005-ben életre hívott, immár negyedik alkalommal meghirdetett Szabad Szoftver Konferenciának. Elmondta: a szerverek, a mobil-operációs rendszerek, továbbá az önkormányzati és iskolai beruházásokhoz kötődő fejlesztések elképzelhetetlenek a felhasználóbarát szabad szoftverek nélkül. Ám ezek terjedésének máig gátja a megszokás. E gát leküzdése, vagyis a lehetőségek megismertetése a fő célja programnak. Szó esik például jogi problémákról, külön szekcióban foglalkoznak a matematikai, a geoinformatikai szoftverek világával. Idén is ingyenesek az előadások, a regisztráltak között ajándékokat sorsolnak ki. Érdekesség, hogy a résztvevőkhöz videó üzenetben szól az afrikai származású Mark Shuttleworth, aki dollármilliókat köszönhet a szabad szoftvernek. A szegedi rendezvény egyik újdonsága, hogy előadásai utólag felkerülnek a konferencia weboldalára. További információk: http://sfd.org.hu/.

Hitelesen az energiaforrásokról, az energiafelhasználás tudományos és társadalmi kérdéseiről. Ez a mottója a 2011. szeptember 16-án induló Energia Szabadegyetemnek. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Természettudományi és Informatikai Kara péntek délutánonként fél 3-tól a Kiss Árpád tanterembe (Szeged, Rerrich tér – Béke épület) szervez előadássorozatot. Neves szakemberek szólnak közérthetően a sokakat érintő és érdeklő kérdésekről. Első alkalommal Hannus István egyetemi tanár (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) Energiaforrások: történet, gondok, alternatívák címmel tartott előadást. A további program:
szeptember 23.: A biomassza eredetű energiahordozók technológiai és társadalmi kérdései
(Dr. Halász János);
szeptember 30.: A geotermikus energia hasznosítása (Dr. Szanyi János);
október 7.: A fosszilis energiahordozók keletkezése (Prof. Dr. Hetényi Magdolna);
október 14.: Szennyeződések mérése földgázban és egyéb energiahordozókban
(Prof. Dr. Szabó Gábor);
október 21.: Az atomenergia jelene és jövője (Dr. Aszódi Attila);
október 28.: Energiafelhasználás otthonainkban és környezetünkben (Dr. Benkő Zsolt);
november 11.: A „hidrogéngazdaság” lehetőségei (Dr. Halász János);
november 18.: A biohidrogén és biogáz biotechnológiája (Prof. Dr. Kovács Kornél);
november 25.: Energiafelhasználás köz- és lakóépületekben; energetikai beruházások a
Szegedi Tudományegyetemen (Dr. Rovó István);
december 2.: Nanotechnológiai kutatások a napenergia-hasznosítás területén
(Prof. Dr. Hernádi Klára);
december 9.: Megújuló energiaellátási lehetőségek régiónkban (Dr. Kóbor Balázs).

Negyedik alkalommal rendezik meg a Szegedi Emlőrák Szimpóziumot: az idei tanácskozásnak a lokálisan előrehaladott emlőrák ellátása a fő témája. A 2011. szeptember 16-18. között, a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi- és Információs Központjában a továbbképző programok mellett céges szimpóziumokat, esetmegbeszélő üléseket, workshop-okat tartanak és tudományos előadások is elhangzanak. További információ: http://top-congress.hu/2011/szesz

Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia hivatalos folyóirata, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) tette közzé az SZBK-kutató eredményeit. Vértessy Beáta, az MTA Szegedi Biológiai Központ budapesti Enzimológiai Intézetének igazgatóhelyettese és kutatócsoportja munkájával a daganatos betegségek hatékonyabb gyógyításához és egyes fertőző betegségek legyőzéséhez is hozzájárulhat. A Magyar Tudományos Akadémia (http://mta.hu) honlapján olvasható: kellően stabil tárolás szükséges ahhoz, hogy a sejtek nemzedékei változatlanul továbbadják a genetikai információt. Az örökítőanyag, a nukleinsavak és főként a DNS azonban kémiailag meglehetősen instabil, sérülékeny molekulák, és ez az instabilitás élettani körülmények között is megjelenik. A DNS nem csupán külső rákkeltő hatásokra, hanem a sejt normál működése során is sérül. Ezek a sérülések a sejt hibás működéséhez vagy akár halálához is vezethetnek. Az MTI is ismerteti: az evolúció során olyan javító mechanizmusok alakultak ki, amelyek megvédik a sejtet az örökítőanyag károsodásának súlyos következményeitől. Élettani körülmények között a leggyakoribb meghibásodás a citozin nevű molekula úgynevezett dezaminálása. Ez egy igen egyszerű kémiai reakció, amelynek során a DNS-ben citozinból uracil képződik. Míg az uracil nevű molekula az RNS alapvető építőeleme, addig a DNS-ben nemkívánatos hatásokhoz, mutációkhoz vezethet. Az enzimológiai intézet által vizsgált dUTP-áz (dezoxiuridin-trifoszfatáz) enzimcsalád gátolja az uracil DNS-be való beépülését. A kutatók eredményei szerint az enzimfunkció eltűnése több élőlényben bizonyítottan letális következményekkel jár. Az enzimcsalád esszenciális volta ellenére Vértessy Beáta és kutatócsoportja mégis a javító enzim működésének gátlását próbálja elérni. Ez a preventív mechanizmus elsősorban azoknak a sejteknek az esetében fontos, amelyekben aktív DNS-szintézis folyik, ugyanis a felnőtt, kifejlett élőlényben a sejtek túlnyomó többsége már nem szaporodik. A kutatók az enzimcsalád gátlása révén képesek elpusztítani az aktívan szaporodó sejteket: iIyenek a rákos sejtek, a vírusok által megtámadott sejtek, vagy a tuberkulózis és a malária kórokozói.