Csontos Tamás-Buzás Zsuzsanna: A zenei és a nyelvi szintaxis fejlődésének vizsgálata kisgyermekkorban

A  zenei  és  nyelvi  észlelési,  megértési  folyamatok  igen összetettek. A nyelvnek  és  a  zenének  rendszerében,  szerkezetében,  elsajátítási  folyamataiban  és érzékeny periódusaiban számos közös pont található.
A beszédre és a zenére egyaránt jellemző, hogy meghatározott struktúrával rendelkezik (Janurik, 2008). A nyelv legkisebb egységei a fonémák,  amelyeknek  nincs  önálló  jelentésük,  de  kombinációikból  értelmes  egységek  képezhetők,  hasonlóan  egy  zenemű  hangjaihoz.
A  nyelv  második  szintje  a szintaxis, ami az elemek kombinációjának szabályait határozza meg. A zenében hasonlóképpen, valamennyi zenei stílusnak és műfajnak megvan a jellemző szerkezeti, formai, összhangzattani szabályrendszere.
Mivel a zenének nincs  meghatározott  jelentése,  ezért  a  szemantika  szintjén  a  nyelv  és  a  zene  hasonlóságai már nehezebben értelmezhetők (Turmezeyné, 2010). A  gyermeki  nyelvelsajátítás  elméletét  elsőként  Borer  és  Wexler  (1987)  fogalmazta  meg,  akik  szerint  az  univerzális  nyelvtan  (universal  grammar) különböző elvei genetikailag kódolva vannak, melyek a biológiai érés során kezdenek el aktivizálódni.
A nyelvelsajátítás kritikus periódusának elmélete Lenneberg (1976) nevéhez fűződik, aki szerint bizonyos nyelvhez kapcsolódó biológiai események (agyi  specializáció,  nyelvi  lateralizáció)  csak  egy  korai  kritikus  periódusban  történhetnek meg. Az összetettebb nyelvtani  struktúrákat  általában  tízéves  korukig  sajátítják  el  a gyermekek (Friederici, 1983). A kutatások szerint a  zenei  szaktudással  összefüggő  agyi  változásokat  elérő  szenzitív  periódus  is  körülbelül ebben az életkorban ér véget.
Kutatásunkban arra kerestünk választ, hogy a nyelvtani funkcionális kategóriák  elsajátításának szenzitív periódusai kimutathatók‐e angol és magyar anyanyelvű  kisgyermekeknél. Hogyan változik és miként jellemezhető a kisgyermekek nyelvi és zenei szintaktikai  képességeinek  fejlettségi  szintje,  illetve  az  eltérő  környezet és kultúra befolyásolja‐e a szenzitív periódusok időtartamát és megjelenését. A vizsgálat  célja  volt  további  kutatási  lehetőségek  azonosítása  is.