Sirgely Csaba: Zenés mese bemutatása

A Liszt Ferenc Zeneiskola – AMI évek óta alkalmazza a közösségfejlesztésnek azt a módját, hogy növendékeknek és tanároknak egyformán élményt nyújtó zenés mesebemutatókat rendez.
A kiválasztott meséhez kapcsolt zenei karakterdarabokat a tanárok megtanítják a növendékeiknek. A tehetséggondozás az egyéni adottsághoz igazodva valósul meg, a nehézségi szintekhez mérten.
Az összpróbára, koncertre készen előadják a darabokat, elkészülhetnek a gyerekek jelmezei és az előadást színesítő háttér képek, rajzok. Ezt egy prezentáció program segítségével lehet akár animálva is megjeleníteni. A háttérkivetítés lehetővé tette azt is, hogy könnyen elolvashatjuk az éppen megszólalt darabok címét, előadóját és felkészítő tanárának nevét. Ez azért fontos, mert így a mese megszakítás nélkül kerülhet bemutatásra.
A mesélő kiválasztásánál figyelembe vesszük a szép kiejtést és a megfelelő kiállást. Többször előfordult, hogy a mese szövegén változtatni kellett, mivel a háttérképek meseváltozatai is sokszor eltértek egymástól. De megesett, hogy rímbe foglalva újraírtuk az egészet. Fontos, hogy a karakterdarabok közötti mesélés ne legyen túl rövid, se hosszú, mert ez idő alatt cserélnek a növendékek a színpadon.
Kezdetben a zongora tanszak vállalta a mesék bemutatását. Nagy segítségünkre volt Papp Lajos zeneszerző, aki több mesét is feldolgozott, mint például: A kővágó, Az aranykulcs és Az égig érő fa. Az aranykulcs című Grimm mese különlegességét az adja, hogy nincs befejezve, ezért az utolsó nyolc darab címét a gyerekek találhatják ki, s ezen felül még arra is bátorítást kapnak, hogy a zene által ihletett gondolataikat, érzéseiket írják, illetve rajzolják bele a kottába. Természetesen ezeket a rajzokat felhasználva színesíthetjük a háttérkivetítést.
Később már más hangszeresek is csatlakoztak a programhoz. A folyamat fejlődését mutatja az elmúlt évben (2017) a Zenei Nevelési Konferencián, szakmai közönségnek előadott Győri vaskakas Legendája. Ez esetben a híres győri történelmi eseményt dolgozták fel a tanárok. Laczi Emőke írta meg a zenéjét és Gerencsér Zoltán vezényletével egy kis szimfonikus zenekar adta elő a darabot. A háttér kivetítés szemléletessé és még élményszerűbbé tette az előadást, amelyet Sirgely Csaba készített Vértes Kornél festményeinek felhasználásával. Íly módon a lokálpatriotizmusra való nevelés is megvalósult.