Kulcsszavak: ritmikai készségek, készségfejlesztés, élményközpontúság
A zenei képességek rendszerezésével foglalkozó kutatások egyöntetűen a hangmagasságot és a ritmust tekintik a zenei képességek legalapvetőbb összetevőinek. Ezt támasztják alá a zenei képességek fejlődését vizsgáló kutatások is, melyek a komplex ritmusészlelés előfeltételeinek megjelenését igen korai időszakra, csecsemőkorra teszik (Thorpe és Trehub, 1989). A későbbiekben, öt és hétéves kor között gyors, ugrásszerű fejlődésről számol be Erős (1993), mely nagyjából tízéves korig tart, azt követően pedig lelassul. Így a ritmikai készségek fejlődése esetében a szenzitív időszak korábbra tehető és nagyobb intenzitású, mint más zenei percepciós készségek vonatkozásában. A ritmikai készségek fejlettsége emellett más területek fejlődésére is hatást gyakorol. Többek között szoros kapcsolatot mutat olyan alapkészségek fejlettségével is, melyek meghatározóak az eredményes iskolai tanulás szempontjából (Janurik, 2008; Janurik és Józsa, 2016), fejlesztése így az óvodai és az első iskolai évek során kiemelt jelentőségű. Kutatócsoportunk mindezekből kiindulva az általános iskola első osztálya számára egy ritmikai fejlesztés kidolgozását tűzte ki célul, mely a ritmikai készségek komponenseinek elsajátítása mellett az élményközpontúságot is kiemelten kezeli. A 2017 tavaszán lezajlott pilot programot követően ősszel egy nyolchónapos ritmikai készségeket fejlesztő program indult el. Ehhez a pilot számára kidolgozott feladatgyűjteményünk további átdolgozáson esett át. A feladatok számának bővülése mellett felépítése is komplexebbé vált, és az elsajátítás segítése érdekében négy egymásra épülő témakör került kialakításra: (a) ritmusok megismerése – 7 játék, (b) ritmusvariációk és gyakorlatok – 7 játék, (c) osztinátó – 6 játék és (d) improvizáció – 6 játék. A tanórán alkalmazott játék/ok kiválasztása bizonyos meghatározott szabályok mentén, de a pedagógus döntése alapján történik. Egy ének-zene órán minimum 15 perc foglalkozást javaslunk, mely akár a tanóra több részén is megjelenhet apróbb egységek formájában. A feladatokkal célunk egy olyan ritmikai párbeszéd kialakítása a tanulók között és a pedagógussal, mely viszonylagosan elvárások nélküli, és biztosítja a zenélés örömteli átélését, a játékos tanulás lehetőségét. Jelen előadásunk célja a ritmikai készségek fejlesztésére kidolgozott koncepciónk bemutatása és minél szélesebb körrel való megismertetése, hiszen a ritmikai készségek fejlettsége az iskolai eredményességre is hatással van, így fejlesztése az ének-zene órák elengedhetetlen, ugyanakkor örömteli részét kell, hogy képezze.
Az előadás elkészítését a Magyar Tudományos Akadémia Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja támogatta.