Jászberényben a Palotásy János Zeneiskola 2016 tavaszán a TÁMOP 3.4.1. C pályázat keretében 13 tablet vásárlására kapott lehetőséget. A tabletekre letöltött alkalmazások is kiszélesítették a szolfézsórán felhasználható eszközök és módszerek körét. 2015 októberében még internetes áruházból ingyen letölthető alkalmazások segítségével tartottunk bemutató szolfézsórákat. 2016 szeptemberétől pedig már két angol nyelvű szolfézs tanítását-tanulását segítő programmal (AURALIA 5.0 és MUSITION 5.0) dolgozhatunk interaktív tábla segítségével. A programok ma már a tabletekről is elérhetők.
Úgy gondolom, hogy a zeneiskolás növendékek szolfézs iránti attitűdje és zeneelméleti tudása is pozitív irányba változik, ha olyan programokkal, alkalmazásokkal tanulhatják, gyakorolhatják a szolfézst, melyek IKT eszközökkel elérhetők és nem csak az iskolában, de otthon is lehetőségük van a feladatok kipróbálására.
Ezeknek a feltételeknek és gondolatoknak a nyomán merült fel, hogy megvizsgáljam és választ keressek a következő kérdésekre:
• a zeneiskolás növendékek szolfézs iránti attitűdje milyen módon változik, ha rendszeresen használnak órán IKT eszközt az elméleti ismeretek gyakorlása céljából vagy az órai anyag szemléltetéséhez?
• van-e különbség a zenei ismeretek (hangközök, hármashangzatok, zenei abc-s hangok, hangsorok) felismerésében, szerkesztésében azok között a diákok között, akik rendszeresen használnak IKT-t szolfézsórán és azok között, akik a hagyományos módon találkoznak ezekkel a feladatokkal szolfézsórán?
A felmérést 2017 február elején kezdtem. Két szolfézstanár négy 2. osztályos szolfézscsoportjába járó 35 tanuló válaszolt a kérdőívek és a feladatlapok kérdéseire. A négy csoport közül háromban rendszeres volt az IKT-s foglalkozás, a kontroll csoport hagyományos módon folytatta tanulmányait.
Az IKT-s órák hatását elsősorban a szolfézsórai feladatokhoz kapcsolódó hozzáállásban lehet nyomon követni. Az attitűdre vonatkozó hipotézisem ebből a szempontból beigazolódott. Jelentős különbség tapasztolható a kontroll csoport és az IKT-s csoportok órai tanuláshoz való hozzáállásában. Az IKT-s csoportok esetében nőtt (2-10%-al) vagyis szívesebben dolgoznak IKT-val elérhető feladatokkal, míg a kontroll csoportban az órai feladatokhoz való hozzáállásban lényegesen romlott 18%-al.
A szolfézstudást felmérő kiindulási – összehasonlítási alapot adó – feladatlapok kitöltésére 2017. február 8-9-én került sor négy, szolfézs második osztályos csoportban. Ezt követően egy csoportban – kontroll csoport – hagyományos módon tanulták a növendékek a szolfézst. Három másik csoportban pedig a hagyományos módszerek mellett IKT eszköz segítségével, felhő alapú szolgáltatással elérhető szolfézstanítást segítő programokkal gyakoroltak a diákok. A gyakorolt témakörök a következők voltak: hangnemek és előjegyzéseik, hangközök, zenei abc hangjai, hangsorok.
A vizsgálat lezárása céljából egy újabb feladatlappal mértem fel a növendékek szolfézs-zeneelméleti tárgyi tudását.
Ha a feladatcsoportok eredményeit hasonlítjuk össze, akkor a kontroll csoportnál a legtöbb javulást a hangsorismeretet vizsgáló feladatoknál (19%-ról 44%-ra) és a hangnemismeretnél (7%-ról 12%-ra) tapasztalunk, viszont a hangközök és az abc-s hangok területén visszaesést mutatnak az eredmények.
Az IKT-s csoportoknál a következő változásokat lehet megfigyelni:
• a hangnemismeret 25%-ról 30%-ra emelkedett
• hangközök ismerete 31%-ról 36%-ra nőtt
• abc-s hangok ismerete 41%-ról 44%-ra változott
• a hangsorismeret pedig igen jelentősen 42%-ról 73%-ra emelkedett.
Láthatóan jobbak az IKT-s csoport eredményei, de a kontroll csoportnál is tapasztalunk egyes területeken javulást.
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a kutatás ideje alatt az IKT-val rendszeresen gyakorló csoportok eredményei – a vizsgált zenei ismeretek területén – jelentősen javultak. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy e mellett szolfézsórákon ezeknél a csoportoknál is jelen voltak a hagyományos módszerek is, ami számomra azt jelenti, hogy a kettő együtt nagyon hatékony tud lenni. A felmérés eredményei nem reprezentatívak, de alkalmasak arra, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a digitális kor gyermekei számára az élet minden területén meg kell találni azokat az eszközöket, módszereket, melyekkel újabb motivációt kapnak ismereteik, készségeik bővítésére, fejlesztésére.